Az "EUREGIOnally sustainable" átfogó téma keretében a bevezető szakasz projektnapjai évente háromnapos, határokon átnyúló oktatási projektként zajlanak. A Werner-von-Siemens Gimnázium 60 diákja a holland Het Stedelijk Lyceum Enschede partneriskola diákjaival együtt dolgozik az Euregio jövőjének kulcsfontosságú kérdésein. A cél az, hogy az európai határvidék fenntarthatóságát különböző nézőpontokból vizsgálják, és közösen gyakorlatias, kreatív és jövőorientált ötleteket dolgozzanak ki.
A vegyes német-holland csoportokban a résztvevők többek között a fenntarthatóság ökológiai, társadalmi és kulturális aspektusaival foglalkoznak.Ezek közé tartoznak az EUREGIONÁLIS kommunikációval és együttműködéssel (lásd "EUREGIONÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ"), a regionális és fenntartható táplálkozással (lásd "EUREGIONÁLIS FENNTARTHATÓ FŐZŐKURZUS"), a vízkészletek fenntartható használatával (lásd "VÍZ EUREGIONÁLIS"), a generációk közötti cserével (lásd "EUREGIONÁLIS TÁRSADALOM") és a természeti és lápi tájak jelentőségével és védelmével (lásd "HÜNDFELDER MOOR") kapcsolatos projektek.
A projektnapok másik eleme a gyakorlati munka, például kirándulások, felmérések vagy kisebb helyszíni kutatási feladatok révén. Az eredményeket kreatívan előkészítik, bemutatják és európai kontextusban reflektálnak rájuk. Ily módon a projektnapok nemcsak a fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteket, hanem az interkulturális készségeket, a csapatmunkát és az európai összetartozást is elősegítik.
Február 10-én a Werner-von-Siemens-Gimnázium tanulói látogatást tettek a Saxion University of Applied Sciences-ben. A látogatás célja az volt, hogy többet megtudjanak az EUREGIO-ról és a Németország és Hollandia közötti együttműködésről. Már a modern épületen kívül is egyértelmű volt, hogy az egyetem mennyire nemzetközi orientációjú. A résztvevők egy előadás keretében betekintést nyerhettek olyan témákba, mint a fenntartható közlekedés és a regionális gazdaság. Különösen izgalmas volt az az ötlet, hogy egy alkalmazás hogyan tudná jobban összekapcsolni az embereket a régióban. A diákok ezután kis csoportokban folytatták a munkát, és interjúkat készítettek. Megvitatták az EUREGIO előnyeit és a jövőre vonatkozó lehetséges ötleteket. Sokan érdekesnek találták a csoportmunkát, mert lehetővé tette a nyílt párbeszédet. Néhányan arról számoltak be, hogy a látogatás eredményeként szélesíteni tudták látókörüket. Mindent összevetve tanulságos és változatos nap volt.
1. elrendezés
1. nap
A tanfolyam receptek keresésével kezdődött. A résztvevők elindultak, hogy regionális termékeket vásároljanak. Az úticél a Lidl és a K+K volt, a K+K egy westmünsterlandi regionális bolt. Ez a bevásárlás biztosította, hogy az alapanyagok frissek és helyi eredetűek legyenek, ami nemcsak az ételek minőségét növelte, hanem a helyi gazdaságot is támogatta.
2. nap
A recepteket ezután a második napon készítették el. A csoportok nagy lendülettel dolgoztak a kulináris alkotásokon. Az elkészítési folyamat minden egyes lépését gondosan dokumentálták, hogy rögzítsék a regionális élelmiszerek kezelését. A résztvevők nemcsak az elkészítés egyes lépéseit tanulták meg, hanem sokat megtudtak az alapanyagok eredetéről és fenntarthatóságuk fontosságáról is. A nap végén a szeretettel elkészített ételek elfogyaszthatóak voltak, és a közös főzés öröme és a regionális konyha megbecsülése egyértelműen érezhető volt.
1. elrendezés
A projektnapok részeként intenzíven foglalkoztunk a víz témájával az EUREGIO-ban. A projektnapok célja az volt, hogy megismerkedjünk egy felügyelt projekt folyamatával, és megismerkedjünk a víz témakörében történő munka különböző módjaival. A hangsúly nem a végeredményen, hanem a közös munkafolyamaton volt.
Az elején Tom Voortmann előadásán vettünk részt. Előadásában bemutatta a víz témáját, és ismertette az EUREGIO számára fontos különböző szempontokat és kérdéseket. Az előadás tartalmi alapként szolgált, és lendületet adott a későbbi csoportmunkához és a téma saját megbeszéléséhez.
Ezután kis csoportokban folytattuk a munkát. A feladatunk az volt, hogy saját prezentációt készítsünk a víz témájában. Ehhez központi alapként a GPRW-t használtuk. Először is megbeszéltük a csoportokban, hogyan szeretnénk felépíteni a prezentációnkat, és mire szeretnénk összpontosítani. A feladatokat a csoportokon belül szétosztottuk, hogy mindenki hozzájárulhasson a közös munkához. A munkafázisok során információkat gyűjtöttünk, strukturáltuk a tartalmat, és rendszeresen cseréltünk információt a munkánk állásáról. A tanárok támogatták a csoportmunkát anélkül, hogy diktálták volna a munkafolyamatot.
A projekt második napján munkánk a tanteremből a szabadba tevődött át. A cél az volt, hogy ne csak elméletben foglalkozzunk a víz témájával, hanem közvetlenül a helyszínen, Gronauban vizsgáljuk meg és tapasztaljuk meg azt. Tanárunkkal, Adamsky úrral együtt bejártuk a várost. Különböző állomásokon álltunk meg, hogy többet tudjunk meg az adott helyekről és azok jelentőségéről a víz szempontjából a régióban. Adamsky úr és Max elmagyarázták az egyes helyek különlegességeit, és további információkat adtak nekünk a víz fejlődéséről és felhasználásáról.
Első állomásunk a víztorony volt, ahol többet tudtunk meg a vízellátásról és az épület történelmi jelentőségéről. Ezután elmentünk ahhoz a ponthoz, ahol a Dinkel újra összefolyik, és megtudtuk, hogyan változik a folyó folyása, és ez milyen hatással van a környékre. A városi parkban végigkísértük a Dinkelt, megfigyeltük a partokat, vízmintákat és szemetet gyűjtöttünk a vízből. Ezáltal mi magunk is aktívak lehettünk, és hozzájárulhattunk a környezetvédelemhez. Rövid pihenő után folytattuk sétánkat a városközponton keresztül a lagúnák területére és a város északi részébe. Végül közösen megkínáltuk magunkat egy fagylalttal, mielőtt visszatértünk volna az iskolába.
A projektnapok lehetőséget kínáltak arra, hogy tudatosan érzékeljük a vizet közvetlen környezetünkben, jobban megértsük az ökológiai összefüggéseket és gyakorlati tapasztalatokat szerezzünk. Az előadások, a csoportmunkák és a helyszíni megfigyelések révén megismerhettük egy projekt teljes folyamatát - a bevezetéstől és a tervezéstől a gyakorlati megvalósításig -, és elmélyíthettük ismereteinket a vízről az EUREGIO-ban.
1. elrendezés
A Werner-von-Siemens-Gimnázium projektnapjai keretében az "EUREGIOnale Begegnung" csoport diákjai feladatot vállaltak - a különböző generációkat közelebb akarják hozni egymáshoz a határon túl. "Szeretnénk lehetőséget adni az idősek otthonában élő idősebb hollandoknak, hogy fiatalabb német tanulókkal töltsenek időt, hogy az EUREGIO-n belül több szinten is elősegítsük a fiatalok és idősek közötti cserét" - ismerteti projektjét a tizenhét éves Leni S. tanuló.
Az iskolai projektek három napon keresztül zajlottak, amelyek során a tanulók intenzíven foglalkoztak az EUREGIO témájával. Az első napon, hétfőn a tanulók ebben a csoportban elkezdték a kezdeti ötletek összeállítását és a részletesebb tervek megfogalmazását. Milou Vaartjes, az EUREGIO Youth munkatársa meglátogatta a csoportot, hogy még egyszer megismertesse a diákokkal az EUREGIO alapgondolatát. Először néhány részletet ismertetett a szerepéről, és biztosította a tanulókat a támogatásáról.
A kísérő tanár, Fabian Busch egy interjúban elmondta, hogy nagyon izgatottan várta, hogy a diákok mivel fognak előállni, de bizakodó volt, és igazán jó eredményeket várt. Mindazonáltal nem voltak konkrét elvárásai, és nyitott volt a diákok ötleteire.
A fiatalok kezdeti megfontolásaiból kiderült, hogy a csoport egy délelőttöt szeretne eltölteni egy hollandiai idősek otthonában. Erre a látogatásra játékokat és kommunikációs tevékenységeket terveztek. Ennek megvalósítása érdekében a diákok az iskolában tanult holland nyelvet használva felhívtak néhány idősotthont. Sajnos a tizenhat-tizenhét éves tanulók a megkeresésük rövid időre szóló időpontja miatt nem kaptak konkrét visszaigazolást. Ennek ellenére a legtöbb intézmény általában nagyon érdeklődőnek tűnt, és nem akarták kizárni a jövőbeni ilyen jellegű együttműködéseket.
Az egyre több lemondás miatt a tanoncok úgy döntöttek, hogy hármat elküldenek, hogy személyesen mutassák be az ötletet az idősek otthonában. Sajnos ez is sikertelen volt a fent említett okok miatt.
Kedden reggel először az előző napi eseményeket vitatták meg, és alternatív terveket fontolgattak. Végül mindenki egyetértett abban, hogy a jövőbeni csoportok számára, akik szeretnék ezt a projektet megvalósítani, készítsenek egy reklámszótárat, és fogalmazzanak meg egy e-mailt, hogy a jövőben könnyebb legyen az idősotthonoktól ilyen típusú tevékenységet kérni. Ezeket egy következő munkafázisban sikeresen elkészítették. Ezen kívül egyfajta "imázsfilm" is készül, amely a diákcsoport látogatásának menetét illusztrálja.
A fiatalok azonban nem csak készülni és tervezni akartak, hanem cselekedni is. Ezért úgy döntöttek, hogy ugyanazon a napon Enschede-be utaznak, hogy generációs felméréseket végezzenek. A felmérésre adott válaszok nagyrészt pozitívak voltak. A válaszadók közül sokan, mind hollandok, mind németek, nagyon nyitottak voltak és örültek a diákok kezdeményezésének.
Az interjúk eredményeit az utolsó napon, szerdán állították össze és elemezték, majd a következő lépésről lépésre történő múzeumi túra során minden csoportnak bemutatták.
1. elrendezés
Munkájuk első szakaszában a lápok témáját vizsgálták. Megtudták, hogy mik azok a lápok és hogyan alakulnak ki. Azt is kiderítették, hogy milyen különböző típusú lápok léteznek.
További lépésként elemezték, hogy mely tényezők károsítják a lápokat, és mely feltételek fontosak a lápok megőrzése és fejlődése szempontjából. Megvizsgálták a lápokban élő jellegzetes állatfajokat is, és megismerték, hogy milyen különleges módon alkalmazkodtak ehhez az élőhelyhez.
Ezenkívül a csoporttal együtt meglátogatták a Hündfelder-mocsarat. Ezen a lápvidéki kiránduláson a talajt és az ott élő fákat is elemezték. És felhasználták a korábban megszerzett ismereteiket.
